OldSchool – erő nőiesen

OldSchool – erő nőiesen, avagy interjú Kiss Viktória OldSchool edzővel

Ha a női edzőkre gondolunk, akkor általában konditeremben gépeken dolgozó, csinos fitnesz modelleket képzelünk el. Mostani interjúalanyom szintén csinos, de nagyon távol állnak tőle a csillogó konditermek és a gépen tárogatás. Viki férfiakat megszégyenítő erővel rendelkezik, edzőként segít másokat a céljaik elérésében és emellett édesanya is. Nem egy átlagos nő az biztos, de meséljen erről inkább ő maga.

Sunshine & Balance: Mióta sportolsz, mivel kezdted?

Viki: Most azt kéne válaszolnom, hogy „gyerekkorom óta”, de nem így lesz. Nyilván, gyerekként az ember lánya és fia még sokat mozog. Általános iskolában kézilabdáztam, később a tanulás miatt ez valahogy háttérbe szorult. Világ életemben könyvmoly voltam, mai napig szeretek bekuckózni mindenféle olvasnivalóval, ami nem feltétlenül van jó hatással a mozgáskultúrára. Nőként viszont mindig igyekeztem figyelni az alakomra, így a különféle alakformáló meg zsírégető órák rendre feltűntek az életemben. Komolyabban a nagyobbik lányom (most hat éves) születése előtt fordultam a sportok felé, mert rájöttem, hogy nekem tökéletes stresszlevezető. Az akkori munkámból kifolyólag szükségem is volt egy hatékony megoldásra.

Sunshine & Balance: Miért döntöttél úgy, hogy edző leszel?

Viki: Szeretem az embereket. Szeretek segíteni nekik. Szeretem átadni azt a szenvedélyt, amivel én is edzek. Boldoggá tesz, hogy látom a fejlődésüket, hogy segítek a céljaik elérésében. Ez egy bizalmi kapcsolat: edző és tanítvány, mint a szülő és gyerek kapcsolata. Egy idő után tudtam, hogy munkámnak is ezt szeretném.

Sunshine & Balance: Miért pont az OldSchool edzést választottad?

Viki: Erre a kérdésre nagyon nehéz lesz röviden válaszolnom. Évek óta jártam mindenféle csoportos órára és edzésre, de mindenhol hiányzott valami. Untam, hogy tucatárú vagyok és nem is fejlődtem úgy, ahogy én azt elképzeltem. Folyamatosan böngésztem a netet és kerestem a megoldást. A választ a „miértre” a „hogyan továbbra”. Ekkor jött szembe az OldSchool Training. Hosszas gondolkodás, elmélkedés, napirend tervezés és saját magam győzködése után mentem el az első OldSchool edzésemre Gazda Mihályhoz. A többi pedig már történelem.

Már az első edzés után tudtam, hogy jó helyen vagyok. A hangulat baráti volt, az emberek jófejek, új gyakorlatokat tanultam és végre az egyéni fejlődésem is olyan irányt vett, amit mindig is szerettem volna. Nem pusztán jelen voltam egy edzésen, hanem támogattak, javították a hibáimat, tanítottak. Szóval, figyeltek rám és mindenki másra is. A folyamatot a kisebbik lányom érkezése szakította meg egy időre, de akkor már biztos volt, nem vagyok hajlandó máshova edzeni járni csak Misihez és csakis OldSchool Trainingre. Ez az elkötelezettség és kettőnk barátsága keltette életre közös Facebook oldalunkat a OneMore-t is.

Sunshine & Balance: Vannak saját sportcéljaid? Ha igen, mik azok?

Viki: Természetesen vannak. Mindig szeretnék jobb lenni a tegnapi önmagamnál. Még, ha kicsivel is. Akár egy gyakorlat tökéletesítése által vagy nagyobb súlyok meghódításával. Most épp a macebellben rejlő lehetőségek hoznak leginkább lázba, de rá tudok kattanni külön egy-egy gyakorlatra is. Makacs vagyok, ha a fejembe veszek valamit, addig megyek, míg meg nem valósul. Azért egy 32 kilós török felállás komoly cél vagy egy muscle up, hogy csak két példát említsek.

Sunshine & Balance: Edzőként mik a céljaid? Hogyan képzed magad?

Viki: Folyamatosan fejlődni szakmailag. Tanulni és tanítani. Szókratész szerint az egyetlen igaz bölcsesség, tudni, hogy nem tudunk semmit. Úgyhogy én nagyon bölcs vagyok. Viccet félre téve, szerencsés vagyok, hogy olyan közegben dolgozom és lehetek nap mint nap, ahol folyamatosan tanítanak és tanulhatok. Az OldSchool training atyja, Galba Zsolt szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen számomra. A könyvek szeretetét még gyerekkorból hozom magammal, folyamatosan olvasok, szakmai könyveket, cikkeket bújok, hogy még jobb lehessek. Itt érzem igazán jótékony hatását a bölcsész éveimnek.

Sunshine & Balance: Mennyire nehéz édesanyaként ezt az életmódot folytatni? A családod mennyire támogat?

Viki: Véleményem szerint, semmivel nem nehezebb, mint bármilyen másik szakmában dolgozni. Anyaként munkát vállalni mindenképpen igényel némi vagy éppen nem is csekély szervezést, logisztikát. Természetesen nekem sem menne háttér nélkül, bár még így is adódnak cifra helyzetek. Kihívások éppen azért vannak, hogy megoldjuk őket. Anyaként nagyon gyorsan megtanulsz a kialakult helyzethez alkalmazkodni. Semmi nincs kőbe vésve, minden változik. A lényeg az alkalmazkodási képesség. A tudat, hogy képes vagyok megoldani bármilyen helyzetet, már fél siker.

Sunshine & Balance: Nőktől általában ritkán látni, hogy egykezes superman fekvőt csinálnak, vagy tíznél több húzódzkodást tudnak megcsinálni. Hogy szokták ezt fogadni az emberek?

Viki: Hajlamos vagyok azt hinni, hogy amit én meg tudok csinálni, az mindenkinek megy. Így mindig meglepődöm, amikor ennek ellenkezője derül ki. Amikor edzést tartok, az a tanítványaimról, az ő sikereikről szól. Nem vágom magam hasra, hogy „nézd, mit tudok”. Amikor pedig én edzem, olyankor csak magamra figyelek, a saját céljaimat akarom megvalósítani és saját magamat szeretném legyőzni. Igaz, ami igaz, kaptam már olyan visszajelzést, hogy valaki nem mer hozzám edzeni járni, mert túl izmos vagyok. Nem is értem, pedig én csak egy átlagos anyuka vagyok a szomszédból, akinek az edzés a hobbija.

Sunshine & Balance: Van kedvenc gyakorlatod? Van, amit nagyon nem szeretsz?

Viki: Az összes a kedvencem. Mind. Na jó, vannak a szívemhez közelebb állók, mint a tarkón guggolás rúddal vagy a húzódzkodás. Az utóbbi sokáig vágyott célom volt, mert egy sem ment. Kedvencek közé tartozik a fekvőtámasz, deadlift és a burpee is. Nagy álmom egy muscle up. Mi az, amit nem kedvelek? Ha van választási lehetőségem, az elöl guggolás egészen biztosan nem kerül bele a tervbe.

Sunshine & Balance: Mit gondolsz a fitnesziparról?

Viki: Tömegsport. Elvész az egyén. Elvesznek az egyéni célok, az egyéni különbözőségek, így aztán hogy lehetne egyéni fejlődésről egyáltalán beszélni is? Folyamatosan jönnek az újabb és újabb trendek és nem vagy elég „fancy”, ha nem tartasz lépést velük. Pedig nincs új a nap alatt. Meg kéne állni és megnézni, mi az, ami mögöttünk van. Ami már egyszer működött. Vagy kétszer.

Sunshine & Balance: Van példaképed?

Viki: Ez talán a legnehezebb kérdés. Van, de még sincs. Nem tudnék neveket mondani. Példaképem minden erős nő a történelemben vagy akár a hétköznapi életben. Minden olyan nő, akik mertek tenni az álmaikért, akik mertek lázadni és kitörni a sztereotípiákból, miközben nők és anyák maradtak.

Sunshine & Balance: Milyen egy jó edző szerinted?

Viki: Egy jó edzőt érdekel, hogy miért kezdtél el edzeni, hogy mik a céljaid. Egy jó edző ismer és tudja, milyen gondod, bajod van. Látja, ha aznap nem vagy csúcsformában. Egy jó edző támogat, motivál és kihozza belőled a maximumot. Egy jó edzőnek van háttértudása, de ez nem szakszavak puffogtatásában nyilvánul meg. Egy jó edző óráján jó hangulat van, a tanítványai lelkesek, motiváltak és támogatják egymást. Egy jó edzőhöz ragaszkodnak a tanítványai.

Sunshine & Balance: Mit javasolnál azoknak az kisgyermekes anyukáknak, akik mozogni szeretnének, de kevés idejük van rá? Egyáltalán mit tanácsolnál azoknak, akik most kezdenek el edzeni?

Viki: A kevés is számít. A napi tíz perc is pontosan tíz perccel több a semminél. A tíz percből pedig idővel fél óra, majd egy óra lesz, heti egy-két vagy három alkalommal. Ésszel és türelmesen. Legyenek céljaitok, de ne a holnap legyen a határidő. Senki nem az egykezes superman fekvőtámasszal kezdi. Élénken emlékszem a szülés utáni első 5 fekvőtámaszomra. Egyszerre menny és pokol volt. Mennyei volt újra mozogni és pokolian nehéz volt az az öt ismétlés. Merj segítséget kérni, akár más anyukától is, így felváltva tudtok vigyázni a kicsikre vagy mozogj együtt a babával. Elkezdeni a legnehezebb, de ha egyszer sikerült, ne hagyd abba. Ragaszkodj az „énidődhöz”, mindenkinek jár.

Sunshine & Balance: Viki, köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést, olvasónk nevében is jó egészséget, és sok sikert kívánok! Hölgyeim, kövessétek Viki példáját, és merjetek erősek lenni!

Kremlicza „MadRunner” Levente