Találkozás az erdő lakóival – Hogyan viselkedjünk velük?

Egyre népszerűbb hazánkban a túrázás, terepfutás, és természetjárás más formái. A korábbiaknál jóval többen járják az erdőket, hegyeket szabadidejükben, akár egyedül, akár társasággal Magyarországon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert változatos, gyönyörű tájainkon viszonylag kevés veszélyes állattal találkozhatunk. A legnagyobb problémát általában a kóbor kutyák, és a szabadon lévő házőrző kutyák jelentik. Utóbbiak a tanyavilágban, falvakban jellemzőek. A vadak közül talán a vaddinónak van a legrosszabb híre, tőlük félnek a legtöbben, de érdemes megemlíteni a szarvasokat, rókákat is. Rengeteg tévhit kering a köztudatban, most igyekszünk egy párat eloszlatni. Ehhez segítségül hívtam egy szakembert is, Nagy Orsolya végzős vadgazdamérnök hallgató, és kutyakiállító osztja meg velünk tudását.

Viselkedés kóbor kutyákkal

Sunshine&Balance: Kóbor kutyával gyakran lehet találkozni a lakott területek környékén. Akár magányosan, akár falkába verődbe előfordulhatnak. A viselkedésük sokféle lehet, lehet barátságos, de lehet komolyan agresszív is. Barátságos állat esetén nincs probléma általában, ne legyünk vele agresszívak, ne tegyünk hirtelen mozdulatot amitől megijedhet. A gond akkor van, ha az állat támadóan viselkedik. Mit érdemes akkor tenni?

Orsi: Kutyáknál többféle agressziót különböztetünk meg, az egyik, és talán a gyakoribb a félelemből fakadó, míg a dominanciából fakadó ritkább. Sokat futok, kirándulok kutyáimmal, és igen gyakran találkoztunk agresszívan viselkedő négylábúakkal. Általában egy erősebb kiáltás, határozott fellépés eltántorítja a „szájhősöket”. Azonban ezt a módszert inkább hanyagoljuk, ha nyájat őrző falkával találkozunk, ebben sokkal tapasztaltabb, erdélyi esztenákon jártas barátaim azt tanácsolták, hogy lehetőleg mozdulatlanul és minden beszédet mellőzve várjuk meg a pásztorok érkezését.

Találkozás vaddisznóval

Orsi: A vaddisznóknak meglehetősen rosszul hírük van, pedig valójában nagyon kevés disznó támad emberre, ha mégis, akkor leggyakrabban emberi hiba is közrejátszik. Viszont az érdemes tudni, hogy a dühös, vagy épp a kicsinyeit védő vaddisznó nagyon veszélyes tud lenni, könnyen halálra tud sebezni egy embert, és rövid távon gyorsabban fut a legtöbb terepfutónál. Azonban ha nem támadunk rájuk, nem vagyunk velük agresszívak, és nem kerülünk közéjük, és a malacaik köze, akkor kevés a támadás esélye. Alapvetően békés állatok, kerülik az embert. Ha mégis közel jönnek, akkor sem kell pánikba esni,

Sunshine&Balance: Orsi, hogy viselkedjünk, ha vaddisznóval futunk össze az erdőben?

Orsi: Mindenképpen fontos kihangsúlyozni itt, hogyha kutyával futunk, az mindig legyen pórázon, mert könnyen vaddisznó sebzés áldozata lehet, ami akár kedvencünk életébe is kerülhet. Talán a legegyszerűbb megoldás, ha teljesen nyugodtan irányt változtatunk és békén hagyjuk a disznókat. Egyébként tényleg ritkán támadnak túrázókra, vagy futókra, vadászbaleseteket is általában a sebzett disznók okoznak. Számtalanszor futottam bele malacos kocákba is, de sosem volt, hogy rám támadtak volna, általában egy horkantás kíséretében elcsörtetnek. Egyébként a tuti menekülési stratégia végső esetre a famászás.

Szarvasok és őzek

Sunshine&Balance: A szarvasok, és őzek a legnagyobb vadak közé tartoznak hazánkban. Mit érdemes tudni róluk?

Orsi: Hazánk legnagyobb testű vadfaja a gímszarvas, rajtuk kívül dámvaddal és őzekkel esetleg muflonokkal találkozhatunk Magyarország erdeiben. A leggyakrabban látott vad az őz, ami a legkisebb testű, ám sem őzektől, sem a lenyűgöző gímszarvastól sem kell tartanunk természetjárás közben. Nászidőszakban (őzeknél augusztus, gímeknél szeptember-október, míg dámoknál október) érdemes azonban vigyázni, a szerelemtől elvakított bakok és bikák sokszor az utunkba kerülhetnek minden félelemérzet nélkül.

Róka

Sunshine&Balance: A rókákkal kapcsolatban azt él a köztudatban, hogy ha veszettek, akkor szelídek, de veszélyesek. Mi ebből az igazság?

Orsi: A veszettség vírusa a központi idegrendszert támadja meg, ezért változik meg a beteg állat viselkedése. Hazánkban nagyon ritkán találnak veszettséggel fertőzött egyedet hála az évenként esedékes vakcinázásnak. Azonban érdemes elkerülni minden érintkezést a vadállatokkal, nem csak a veszettség vírusát terjesztik. Rókáknál az echinococcus multilocularis jelenti az egyik legnagyobb veszélyt, mely belégzéssel fertőzheti meg akár az embereket is, 10 év lappangási idő után rákhoz hasonló tüneteket produkál a májban, kezelése több ezer euro összeget is meghaladhatja. Ezen kívül számos egyéb fertőzés hordozói is lehetnek, se tetemet, se élő állatot ne fogjunk meg.

Sunshine&Balance: Mire érdemes még figyelni az erdőben? Mit tanácsolnál a természetjáróknak?

Orsi: Érdemes figyelni az elmúlt pár évtizedben visszatelepült nagyragadozóinkra is. Állandó, stabil farkas populáció figyelhető meg az északi középhegységben, valamint, ahogy azt biztosan mindenki hallotta az elmúlt nyár alatt, a medvék és hiúzok is megjelentek hazánkban. A Bükki Nemzeti Park álláspontja szerint farkasoktól nem kell tartanunk, ám a medve okozhat problémát a közeljövőben. Rajtuk kívül az aranysakál is megtalálható az ország gyakorlatilag bármely pontján, ők emberre nem veszélyesek, de mindenképpen érdemes tisztában lennünk a jelenlétükkel.

Az Afrikai sertéspestis tombol egész Európában (mely emberre nem, sertésfélékre annál inkább veszélyes), így figyeljünk nagyon, ha elhullott vaddisznóval találkozunk, azonnal értesítsük a helyi illetékeseket. Ha esetleg „árva” őzgidát, vagy szarvasborjút találnánk ne simogassuk meg, ne vigyük arrébb, pláne ne vigyük haza, ugyanis anyukája a közelben van biztosan. Egyébként sem ajánlott a vadonélő állatokkal érintkezni a rengeteg fertőzés miatt. Érdemes tájékozódni a helyi erdészetek honlapjain, mikor lehet, és mikor nem az adott területre látogatni, hiszen elsősorban vadgazdálkodási területen haladunk át, a békés együttélés és a balesetek elkerülése érdekében megéri kis időt és energiát szánni erre.

Az olvasók nevében is köszönöm a sok hasznos információt, Orsi. Ne feledjük az erdőben vendégek vagyunk, vigyázzunk a természetre, és benne minden élőlényre. Jó természetjárást mindenkinek!

Kremlicza „MadRunner” Levente